RSS
Bajor-erdő
A Bajor-erdő Németország legrégebbi nemzeti parkja, ősi rengeteg, amely a határon túlnyúlva a Cseh-erdővel Közép-Európa legnagyobb egybefüggő erdőségét alkotja. A néhány órás, szinte végig autópályán vezető út után kényelmes közelségben érezzük magunkat, pedig Bajorország más világ, máshogy működnek a dolgok, mint ahogy itthon megszoktunk.
Nemzeti parkokat hozunk létre, hogy a természetet megvédjük saját magunktól. Legalább néhány, földrajzilag jól körülhatárolható területen. Ahogy mindent civilizálunk (a szónak a mai napig pozitív kicsengése van!), a természet visszaszorul. Komolyan hisszük, hogy a kis dobozokban megőrizhetjük a pusztuló értéket? Fel sem merül, hogy a természettel együtt kéne élni, nem pedig keretek közé szorítani. Talán nem vagyunk rá képesek?
Tengerszem a középhegységben. Kilátás kb. 1400 m magasról
Mi egy nemzeti park feladata? Sokan nagyon határozott választ tudnak adni erre a kérdésre, miközben nyilvánvaló, hogy a célok, a hatáskörök, a lehetőségek nagyon képlékenyek, országról országra változnak, sőt ha kicsit figyelünk a hazai ügyekre, láthatjuk, hogy folyamatosan alakulnak országon belül is. Nem csoda: maga az intézmény nem régi keletű. Az első természetvédelmi területet az 1800-as évek első felében hozták létre, majd néhány évtizeddel később létrejött a Yellowstone, az első olyan védett terület, amit nemzeti parknak hívtak.
A mai napig vitatkozunk a demokráciáról, pedig a régi görögöktől eredeztetjük. Vaskos könyvekben értekezünk a pénz természetéről, pedig már az őskorban is használtak valamiféle általános fizetőeszközt. Arról beszélünk, hogy mi a történészek feladata, pedig már Hérodotosz is kíséreltet tett a definiálására. Azt gondoljuk, hogy egy 150 éves találmány megérett? Azt gondoljuk, hogy végső formát kapott, végső feladatot? Könnyen lehet, hogy a következő évtizedekben elkerülhetetlenné válik a természethez való viszonyunk újragondolása, amiben kulcsszerep juthat az újraértelmezett szereppel felruházott nemzeti parkoknak. Magyarország az elmúlt 20 évben hátul kullogott az „újraértelmezésben”, ráadásul sokan ezt a tényt el/fel sem ismerik. Rovatunkban rendre országjárásra, világlátásra buzdítunk. Nem azért, mert ez divat. Nem azért, mert ez üzlet (persze az is, olyan a rendszer, hogy minden az). Átgondolásra, összehasonlításra szólítunk fel, hátha így megszületnek a jó ötletek. A jó ötletek, amire (talán mindannyian érezzük) elképesztő szükségünk van.
A Bajor-erdő felkeresése régi vágyunk. Legendás hely, megannyi német mese színtere. A terület viszonylag kicsi, 240 négyzetkilométeres részét vették nemzeti parkként oltalom alá (vö: a világ legnagyobb nemzeti parkjának területe több, mint 900.000 négyzetkilométer – Grönlandon, persze ott van hely), ebből egy elkülönített rész szigorúan védett, nem is látogatható.
Néhány nappal indulás előtt foglaltattunk szállást, nem siettük el. Nehéz mosoly nélkül hagyni a válaszul kapott e-mailt, ami visszajelzi a foglalást és kéri, hogy az előleget utaljuk át a megadott bankszámlaszámra. Három nap van hátra. Hogyan érne oda az utalásunk ennyi idő alatt? Magyarországon érthetetlen okokból jóval több időbe telik eurót utalni, mint forintot (pedig technikailag mi a különbség???). Ha ehhez hozzáveszem a konvertálás idejét, néhány nappal később kapják meg az előleget, mintha érkezésünkkor fizetjük ki készpénzben. Logikus a kérésük? Igen. Elfogadható a bankrendszerünk működése? Nem. Dolgok-mögé-látó Bankárurak, van erre korrekt magyarázat?
Üdülőfalu az erdő közepén: Dürrwies
Dürrwies nem önálló település, hanem egy waldferiendorf, vagyis erdei üdülőtelep. Régi bajor erdei házakat újítottak fel, tartanak rendben, figyelve a korabeli helyi stílus megőrzésére. Nincs túl közel a park kapujához, mégis örülünk a szállásunknak, hangulatosabb helyet aligha találhattunk volna.
Szombati érkezésünkkor a kulcsot a postaládában találjuk, vendéglátóink majd csak hétfőn jelentkeznek. Előleget nem fizettünk a fenti okok miatt. Két nap, két éjszaka használjuk a szállást, mire valaki felénk néz. Bíznak bennünk, de ez nem nekünk szól. Errefelé úgy tűnik, így szokás. Bizalom. Elgondolkodtató, hogy állunk ezzel odahaza.
Elpusztult fák és szép kilátás. Útban a Rachel felé.
„Jaaaa, wir möchten eine Bayerischer Wald Wanderkarte kaufen.” Nagy büszkeséggel rakom egymás után a német szavakat, magam is meglepődve, hogy ilyet tudok, de az egyébként nagyon kedves eladó gyorsan lerombolja hirtelen jött magabiztosságom. „English?” Keresi a közös nyelvet, elnézően néz rám. Bajorországban nem érdemes németül beszélni. Bajorul kellene. Az élelmiszerboltban kérünk két „brötchen”-t és csak otthon vesszük észre, hogy perecet adtak. Elköszönéskor „wiederschauen!”-t kiáltanak felénk. Legközelebb beiratkozunk egy nyelvtanfolyamra, mielőtt útnak indulunk.
Középhegység. Nem a magas csúcsok miatt jöttünk ide. A legmagasabb pont sincs 1500 méter. Itt nem a hegymászás a lényeg, erdei sétát tervezünk (a Großer Rachel-re azért fölszaladunk - 1453m). A Bajor-erdő igazi vegyes társulás, természetes erdő. Tűlevelűek és lombhullatók állnak egymás mellett, látszólag békésen, valójában életre-halálra rivalizálva. Ezüstfenyő, lucfenyő, bükkfa. Változatos terep, gyorsan változó környezet. Tőzegmohaláp, sokszászéves, hatalmas tölgyek. Zuzmók, gombák, egyes részeken dús aljnövényzet, félig elfedve a kidőlt, korhadó fákat. Feltűnően sok a még álló, de halott fenyő. Később megpróbálunk utánaolvasni, de nem kapunk egyértelmű választ. Bogárinvázió, savaseső és szú is felmerül, mint ok. Talán a három együtt igaz?
A turistaösvények szépen jelzettek. Nem sárga, piros, kék csíkokat festettek a fákra, mint idehaza, hanem képeket akasztank ki. Fajdkakas-ösvény, tölgyfalevél-ösvény, róka-ösvény. Szépen faragott magyarázótáblák, faragott térképek. Mégis nagyon távol vagyunk otthonról.
Ahol a róka-ösvény és a juharlevél-ösvény elválik, illetve a perec, ami kötelező elem errefelé
A hegygerincen menedékházat találunk, ami inkább kis étteremre emlékeztet (Waldschmidt-Haus). Kérek fél liter „Buttermilch”-et. Megkóstolva kefirnek gondolom. Otthon a szótárban kikeresem: író <tejtermék>. Hmm, újabb magyar szót tanultam. „Zwei weißwürste, bitte.” Megnézzük az milyen. Hátrakiáltanak a konyhába: „Noch zwei wuuscht!” Legalább értették, mit akarok. Édes mustárt kapok hozzá.
Neuschönau fő látványossága a Bajor-erdő élővilágát felvonultató Tierfreigelände
Neuschönau a nemzeti park bejárata. Itt található a Bajor-erdő állatvilágát bemutató a Tierfreigelände. Él a hegyekben mindenféle patás, borz, vadmacska, nemrég visszatelepítették a hiúzt és a farkast is. Persze egy erdei kiránduláskor nem valószínű, hogy az ember találkozik bármelyikkel. Az állatbemutató nem hagyományos értelemben vett vadaspark. Az állatok akkora területen élnek, hogy szinte szabadnak érezhetik magukat. A parkon hosszan kanyarog körbe a gyalogút, hogy a vadak közelébe tudjunk kerülni. Több esélyünk van a találkozásra, mint a hegyek között, de egyáltalán nem biztos, hogy mindent látunk, sőt a szerencsére nagyonis szükség van. Más a filozófia. Járjuk az erdőt és füleljünk! Erre akarnak rászoktatni. Nem látjuk sem a bölénycsordát, sem a hiúzt. Megörülünk, amikor messze néhány vaddisznót veszünk észre. Megtanuljuk a kicsit is értékelni. A medve egész közel kerül, aznapi sétánk fő látványosságaként.
Köztéri üvegszobor és üvegpoharakból rakott piramis. Vajon milyen hangot ad földrengés idején?
Frauenauban megtámadjuk a Glasmuseumot, és némi nézelődés után üvegdíszeket vásárolunk valamelyik boltban. Üvegdíszek, a hiábavalóság szinonimái. Mégis örülünk, hogy valami tárgyiasultat is hazaviszünk. Zwiesel Waldmuseuma nép-, hely- és természetrajzi részekből áll. Jobb, mint amire gondoltunk, ráadásul gyorsan bejárható. Igazi turistalátványosság az üvegpoharakból rakott piramis a város túlfelén, kis séta a főutcától. A Zwiesel Kristallglas A.G. csarnokában újra vásárolnivaló után nézünk, de kevés az időnk: haza kéne érni Budapestre. A postaládában hagyjuk a kulcsot, megtanultuk, ez itt nem gond. Csak nehogy azt gondoljuk, otthon is működik…
Az írás eredetije az Autósélet 2008 októberi számában jelent meg.
Az Országjáró rovattal kapcsolatos megjegyzéseket, ötleteket, kérdéseket, kritikákat rendületlenül várjuk a pechtol(kukac)autoteszt.com mailcímre.
Bejelentkezés