2011. szeptember 23. 08:12 | Írta: Boér Máté
Bár a Mercedes sosem gyártotta, mégis hatalmas csillag díszíti az orrát. A sirályszárnyas 300 SL árnyékában suhanó versenyautó, a 190 SLR nyomába eredtünk.
1954-ben a márka addigi szokásait felrúgva nem Frankfurtban vagy Genfben mutatkozott be a Mercedes-Benz 300 SL, ugyanis első fellépésére a New York-i Autószalonon került sor. Az elragadóan szép csővázas sportkocsi mellett ott díszelgett két, hasonlóan kecses vonalakkal megrajzolt kabrió, az egy évvel később bemutatott 190 SL (W121) prototípusai. A legendás sirályszárnyas Mercedes testvérét az amerikai vezérképviselet tanácsára tervezték Sindefingenben, majd végül a sikeres bemutatkozásnak köszönhetően kezdték gyártani. A W121-es élete végéig a 300 SL árnyékában maradt, bár közúti autóként egészen más ligában játszottak, a nagytestvér versenypályákon aratott sikerei alapozták meg az SL-sorozat hírnevét. Sokan nem tudják, de a kisebb SL-ből is készült versenyautó, csak erről szinte semmit sem tudunk. Nem lehetett könnyű az élet a sirályszárnyak árnyékában, olyannyira nem, hogy még a legkedveltebb internetes kereső is alig talál valamit a 190 SLR történetéről.
 |
| A kétliteres bajnokságra fejlesztették, de nem jutott rá túl nagy figyelem, a gyáriak már az F1-re és a háromliteres kategóriára fókuszáltak. A 190 SLR a tehetős gentlemanek versenyautója maradt |
A típust övező bonyodalmak ott kezdődnek, hogy a Mercedes valójában soha nem épített versenyautót a W121-esből, a 190 SLR versenyautókat három, a gyár által megbízott kisebb műhely alakította át utcai 190 SL modellekből. A feladatot gyakorlatilag az utcai autók lecsupaszítása jelentette, ennek jegyében száműzték a vászontetőt, az oldalsó ablakokat és a hátsó szélvédőt, a lökhárítókat és a kilincseket. Az első szélvédő helyére jóval kisebb, plexiből készült darabot csavaroztak.
 |
| Az SLR még szebben hozza az SL kecses vonalait. A 190 SL-t 1955 májusától 1963 februárjáig gyártották, amikor a 300 SL Roadsterrel karöltve búcsúztak, hogy átadják helyüket a "Pagodának" |
A motortérben csak apróbb változtatások történtek, az 1,9 literes, négyhengeres, 105 lóerős erőforrás állítható előgyújtást és nagyobb üzemanyagpumpát kapott. A speciális gyújtásnak köszönhetően mindig az éppen elérhető benzin oktánszámához állíthatták a motort.
Az FIA (Fédération Internationale de l’Automobile) 1956-ban bevezetett szabálymódosítása miatt a 190 SLR szárnyalása a tiszavirágzást meghazudtoló sebességgel ért véget, a három műhelyben összesen tizenhét példány készült, mind az 1955-ös modellből. Az évjáratot fontos leszögezni, mert 1956-tól több ponton módosítottak a 190 SL karosszériáján, valamint a hátsó lámpatest formája is megváltozott a ’55-ös autókhoz képest.
 |
| Az '55-ös évjárat egyik árulkodó jele, a hátsó lámpabúra formája |
Cikkünk főszereplője egy korhű, 1955-ös 190 SLR másolat, amely hazánkban, a Classic Automobile Warvasovszky & Co. műhelyében született újjá és változott vérbeli versenyautóvá. Eredetileg a cég névadója, Warvasovszky János magának kezdte építeni a kétüléses sportkocsit, hogy aztán ezzel az autóval induljon a veterán túraversenyek királyának számító Mille Miglián. A hat éven át tartó felújítási és átalakítási munka fő nehézségét az SLR-re jellemző egyedi alkatrészek beszerzése jelentette, pláne, hogy a németekre nem jellemző módon gyári dokumentáció nem áll rendelkezésre az eredeti versenyautókhoz. Az is csak a korabeli fényképek alapján derült ki, hogy az összecsukott vászontetőnek kialakított nyílást az SLR-en nem vászonnal, hanem merevített borítással takarták le, de ez csak egy volt a számos buktató közül.
 |
Ennél letisztultabb vonalai csak egy folyami kavicsnak lehetnek
|
A munkálatokban komoly segítséget nyújtott, hogy a felújítást végző csapat még találkozhatott az utolsó életben maradt karosszériaépítővel, aki 1955-ben a három műhely egyikében dolgozott. A rengeteg hasznos információ mellett tőle származnak az aranyat érő eredeti ajtók is. Az elvégzett munka minőségét dicséri, hogy a 190 SLR a FIVA (Fédération Internationale des Véhicules Anciens) minősítés mellett FIA Passportot is kapott, amivel gyakorlatilag a világ összes jelentős veteránversenyén rajthoz állhat.
 |
| Rövid pályafutásuk alatt két fontosabb futamgyőzelmet szereztek a 190 SLR-ek. 1956-ban a Makaói Nagydíjon és a Nürburgringen is diadalmaskodtak |
A stílszerűen ezüstszínűre fényezett sportkocsival azonban aligha találkozhatunk hazánk útjain, fényképeink elkészítése után két nappal már úton volt új tulajdonosához Németországba.
RSS
Bejelentkezés